1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, amely 2022 óta hivatalos állami emléknap. Ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Az emléknap alkalmából a Magyar Nemzeti Bank több emlékérmét is kibocsátott már az évek során.

A költemény

1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát egy nagyobb kézirat részeként Szatmárcsekén. Hat évvel később az Aurora című folyóiratban jelent meg, „a’ Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. A költő 1832-ben napvilágot látott első kötetében a költemény alatt már az alcím is szerepel.

A Himnusz kézirata (Wikipédia)

Kölcsey emlékérme-kibocsátások

A téma, az évforduló a Magyar Nemzeti Bankot is megihlette: 1990-ben Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából 500 forintos ezüst emlékérmét bocsátott ki. A tematikus oldalon fent félkörben a Himnusz első sora folyóírással ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART..., olvasható, középen Anton Einsle korabeli festménye alapján készült portré, alatta a költészetet jelképező toll látható. Az érmelap alsó részén félkörben folyóírással olvasható a költő neve, születésének és halálának évszáma: KÖLCSEY FERENC 1790—1838. Az érmét Bognár György tervezte.

2023. januárjában a Himnusz megírásának 200. évfordulója adta a Magyar Nemzeti Banknak az alkalmat 15.000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérme kibocsátására. A tervező Soltra E. Tamás szintén Anton Einsle 1835-ban festett portréját használta fel a költő előlapi megjelenítéséhez. A költő ruházatába rejtve olvasható neve, s nem maradhat el a költészetére utaló toll megformálása sem A portré alatt korabeli helyesírással olvasható a mű címe: Hymnus és a keletkezés éve: 1823. A hátlapon Magyarország jellegzetes tájegységei jelennek meg kör alakban: Tihany, a Balaton, Szigliget, Esztergom, a Dunakanyar, Eger és Tokaj. Lent középen Kölcsey szatmárcsekei sírhelye látható. Belső körben az eredeti kézirat helyesírásával megegyező módon olvasható a vers egy sora: NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART HA KÜZD ELLENSÉGGEL.

A zenemű

Természetesen a zeneszerző tiszteletére is bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét. 1844-ben jeligés pályázatot írtak ki a Himnusz megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. Ezzel ellentétben a közismert anekdota szerint a Himnusz zenéje úgy született, hogy amikor Erkel fia otthon mesélte, hogy az iskolában tanultak az osztrák himnuszról, a franciáról, a zeneszerző erre válaszul komponálta meg Kölcsey verséhez a zenét.

2012-ben az Alaptörvény mondta ki, hogy „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. A zeneművet először a Nemzeti Színházban ugyanazon év július 2-án mutatták be a színház karmestere, a zeneszerző Erkel vezényletével. Az első hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án adták elő.

Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 10.000 forintos címletű arany emlékérmével tisztelgett a zeneszerző előtt 1993-ban. Az előlapon a Erkel aláírása, a hátlapon mellképe látható Kutas László megformálásában.

A Himnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 20.000 és 3000 forint névértékű emlékérméket bocsátott ki 2019-ben.

Az előoldalon Kölcsey az Anton Einsle olajfestményéről, illetve Franz Eybl litográfiájáról mintázott portréja, a Himnusz első versszaka, valamint a költő névaláírása látható. A hátlapon a Pataki József által készített portré és Canzi Ágoston kőnyomata alapján formálta meg  Erkel ábrázolását Kereszthury Gábor. Bal oldalon a zeneszerző névaláírása, jobb oldalon pedig a Himnusz kottájának részlete olvasható.