1867. június 8-án koronázták meg a leghosszabb ideig, 68 évig uralkodó királyunkat, Ferenc Józsefet, akinek magyar nyelvű jelmondata, az „Egyesült erővel” a magasabb címletű, magyar pénzek peremirata lett.

Ferenc József 18 évesen, 1848. december 2-án lépett trónra, de részben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő megtorlás miatt a magyar királlyá koronázása még sokáig váratott magára. Erre 1867. június 8-án került sor, amikor vele együtt Erzsébet fejére is korona került a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) Templomban. Ekkor született meg az Osztrák–Magyar Monarchia, ezzel együtt pedig Ferenc József magyar nyelvű jelmondata, ami innentől a magasabb címletű, magyar pénzeinek peremirata lett. (Az osztrák vereteken a MIT VEREINIGTEN KRAEFTEN, azaz „Egyesült erővel” peremirat szerepel.)

Ferenc József uralkodásának 40. évfordulójára

A koronázás 40. évfordulóján, 1907-ben törvénycikk rendelkezett az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződést kiegészítő újabb pótszerződésről. Új, a fémpénzek közül a legmagasabb címletet vezették be, 100 koronást aranyból, illetve ezek ezüst változatát 5 korona címletben.

Az egyik típus éremképe megegyezett a 10 és 20 koronásokéval. A jubileumi típus előlapja hasonló, de nem teljesen azonos az 1 és 2 ezüst koronásokéhoz: az uralkodó oldalra néző, babérkoszorús portréja, a körirat: FERENCZ JÓZSEF I. K. A. CS. ÉS M. H. S. D. O. AP. KIR., azaz Ferenc József Isten Kegyelméből Ausztriai Császár és Magyar-, Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok apostoli királya, valamint a veretés évszáma. A hátlapi ábrázolás viszont teljesen új. Gyöngykörön belül MEGKORONÁZTATÁSÁNAK NEGYVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA 1867 – 1907 köriratban a koronázási jelenet, ahogy Székely Bertalan, illetve Kolarz Ferenc megörökítette: a lépcsőn uralkodó térdel koronázási palástban, balján Andrássy Gyula díszmagyarban, jobb oldalán Simor János ornátusban áll, kezükben a korona. A jelenet azt a pillanatot örökítette meg, amikor épp Ferenc József fejére illesztik a koronát. Jobbra a háttérben az oltár és a templom ívei látszanak. Alul a szelvényben vízszintesen 100 KORONA értékjelzés, ez alatt K.B. (= Körmöcbánya) verdejegy. Peremirata: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN, melyet négytagú minta követ. A felületek egyes részeinek mattírozott.

A tervező kiléte ismeretlen

Érdekesség, hogy az egyik legszebb újkori magyar érem tervezőjének kiléte bizonytalan. A többi korona fémpénzt Gerl Károly (Karl Gerl) és Reisner József (Josef Reisner) körmöcbányai vésnökök, tervezők tervezték. Feltételezhető, hogy Gerlnek vagy/és Reisner köszönhetjük az új címleteket is, de hitelt érdemlő korabeli forrás erre vonatkozólag nem maradt fenn. A korabeli cikkek pedig még a pénzügyminiszteri rendelkezést is szó szerint lehozták, a tervező nevét azonban nem említik.

A 100 koronásból kevesebb, mint tízezer darabot, az 5 koronásból 300 ezer darabot vertek. Az aranypénzeket a magyar királyi állampénztár, az 5 koronásokat az Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézete és a vidéki fiókintézetek hozták forgalomba. Bár a pénzforgalomban aligha vettek részt, törvényes fizetőeszköznek minősültek. A korona aranypénzeket magánszemélyek is verethették, ha rendelkezésre bocsátották a szükséges nemesfémmennyiséget, aranyat. „Magánosok számlájára is veretnek ily arany érmék, ha a kir. pénzverde nincs az állam részére való veretéssel elfoglalva. A magánosoknak felszámitandó verdedij rendeleti uton állapittatik meg” – rendelkezett a jogszabály. Hivatalosan a pengő bevezetésével, a többi koronával együtt 1927. január 1-jén vonták ki őket a forgalomból.

Az utókor is kedvelte a jubileumi koronásokat. Az aranyból a hatvanas évek közepén idején elsősorban devizaszerzési céllal utánveretek készültek.