Ma már a társadalmak úgy tekintenek a pénzügyi műveltségre, mint a mindennapokban nélkülözhetetlen, alapvető készségre. Számos ország, így hazánk is nemzeti stratégiát dolgozott ki az alapvető pénzügyek széles körnek szóló oktatására. Mellette több önálló intézmény, szakmai vagy civil kezdeményezés is indult, és nőtte ki magát a szakterület jeles piaci szereplőjévé. Így például évről évre nagy sikernek örvend a Pénz7 elnevezésű, pénzügyi és vállalkozói témahét is, ami épp ezen a héten kezdődött.
Az ezredfordulót megelőző években a magyar lakosság kétharmadának még alig volt banki kapcsolata. Bár a helyzet azóta sokat javult, az átlagemberek jártassága a fontos financiális kérdésekben még ma is hagy kívánni valót maga után. A pénzügyekben otthon lenni, ugyanolyan elméleti és gyakorlati képzést igényel, mint más tárgyak.

A devizaalapú hitelek családokat tettek földönfutóvá

Valószínűleg még sokan emlékeznek az 1998-as orosz válságra, amelynek hullámai a Budapesti Értéktőzsdét is alaposan felkavarták. A korábban ok nélkül jelentősen felülértékelt magyar tőkepiacon a befektetők sora lett földönfutóvá. Közben jöttek a piramisjátékok és a nagy nyereséggel kecsegtető, hamis befektetések, újabb rászedett áldozatokkal. A magyar embereknek ez sem volt elég, még a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság idején sem nem tudtak kellő óvatossággal mérlegelni. Egyre többen vettek fel, az árfolyamkockázat miatt veszélyes devizaalapú hiteleket, amelyek a háztartások számára eladdig példátlan veszteség-sorozatot okoztak.

Vajon a hajdan pórul járt devizahitelesek ma körültekintőbbek lennének? A készpénzkímélő eszközök használatának gyors terjedése, valamint a fénysebességgel fejlődő digitalizáció mindannyiunk számára folyamatosan hoz új és újabb kihívásokat. Ezt szem előtt tartva, több pénzügyi, oktatási vagy akár civil szervezet tűzte zászlajára a magyarországi pénzügy kultúra fejlesztését. Így a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont is, amely 2025. március 15-én már hároméves lesz. A modern intézmény célja a pénzügyi tudatosság és a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek átadása, függetlenül a korosztályoktól, egyre több digitális eszközzel és módszerrel.

Nem lehet elég korán kezdeni

A mai gyermekek már tizenévesen zsebbe vágó döntésekkel szembesülnek, pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat használnak, amelyekkel könnyen a kibertérben tevékenykedő csalók célpontjaivá válhatnak. A helyzetük pedig később sem lesz egyszerűbb: mind bonyolultabb pénzügyi kihívásokkal, termékekkel és kockázatokkal kell majd megbirkózniuk.

Nem véletlen, hogy manapság a pénzügyi műveltséget már számos országban mindennapos, alapvető készségként kezelik. Szinte egységes tapasztalat: a folyamatban szinte egyformán meghatározó az iskolai nevelés és a családi indíttatás.

Egyre több kormány kezdte meg a pénzügyi oktatás bevezetését az iskolákban, valamint támogatja a tanórán kívüli és iskola utáni pénzügyi témájú kezdeményezéseket. Alapvetően két eltérő gyakorlatot lehet megkülönböztetni az iskolai pénzügyi oktatásban. Egyes helyeken a szakmai témaköröket a kötelező tantárgyakba (matematikába, társadalom-ismeretbe, földrajzba vagy valamilyen üzleti, menedzsment témakörbe) építik be. Míg máshol nagyobb teret adnak a szakmaiságnak: a pénzügyi alapismereteket önálló tantárgyként oktatják.

Világszerte központi kérdés a gyerekek felkészítése

A pénzügyi edukáció fontosságát jelzi, hogy a Föld számos országában már kötelező tananyag a pénzügyek oktatása. Az amerikai földrészen az USA és Kanada számos államában a tanterv kötelező része a gazdasági nevelés, már a 11-13 éves fiatalok körében.

Európa szinte összes országában a 2010-es évek óta kötelező a pénzügyi tudásra felkészítő oktatás.

A Közel-Keleten, Szaúd-Arábiában a középiskola 10. évfolyamán kötelező a pénzügyi ismeretek tantárgy oktatása. Pénzzel kapcsolatos ismeretekkel azonban már óvodáskorban találkozhatnak a gyerekek. Az általános iskolában pedig más tantárgyakba (főként matematika, életviteli és digitális készségek) ágyazva fejlesztik a tanulók pénzügyi műveltségét.

Itthon kormánystratégia készült a pénzügyek oktatásáról

Hazánkban nagy előrelépést jelentett a pénzügyi kultúra társadalmi szintű fejlesztésében, amikor a kormány 2017-ben elfogadta a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát. Még ugyanebben az évben megjelent az első akkreditált pénzügyikultúra-tankönyv gimnazisták, majd a hetedik-nyolcadikos évfolyamos diákok számára.
Magyarországon a Nemzeti alaptanterv (Nat) által meghatározott műveltségterületi tartalmak, valamint az ennek alapján készült kötelező és választható tantárgyi kerettantervek adják a pénzügyi műveltség fejlesztésének iskolai kereteit. A pénzügyi ismeretek átadása és a készségek fejlesztése általános és középiskolában is elsősorban tantárgyakba (matematika, környezetismeret, földrajz, technika és tervezés, állampolgári ismeretek) integrálva valósul meg.

Alsósok, felsősök, középiskolások – mindenki fontos

Az általános iskoláknak és a gimnáziumoknak a 7–8. és 9–10. évfolyamon van lehetőségük – választható kerettanterv alapján – önálló tantárgy (pénzügyi és gazdasági kultúra) keretében pénzügyi ismereteket oktatni. Ehhez a Pénziránytű Alapítvány által akkreditáltatott tankönyvek ingyenesen állnak az iskolák rendelkezésére. A szakképzés területén a technikumokban kötelező a 10. évfolyamon a pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy.

Mindezek mellett a gyakorlatias pénzügyi nevelést szolgálja a tanév rendjébe épített, cikkünk elején említett, az iskolák által önkéntesen választható PÉNZ7 Pénzügyi és vállalkozói témahét is a 3–12. évfolyamon, amely idén (2025-ben) március 3-tól 7-ig tart majd. A pénzügyi ismeretanyag átadása érdekében sok más intézmény, iskola is versenyeket rendez, pályázatokat ír ki, kvízeket szervez, amelyeknek évről évre nagyobb a népszerűsége. Ahogyan a pénzügyi edukációban fontos szerepet játszanak az országos pénzügyi vetélkedők a K&H Vigyázz, kész, pénz!, a PénzFutam, a BÉT Részvényfutam, az MBH Bank egyetemistáknak szóló Nagy diák banktudós tesztje, vagy éppen a Pénzmúzeum Pénzkód versenye.

A magyar diákok jól szerepelnek a nemzetközi mezőnyben

Nemzetközi viszonylatban 2010 óta mérik a fiatalok pénzügyi tudását, hozzáállását. A PISA (Programme for International Student Assessment) Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program 2022-ben negyedik alkalommal vizsgálta a pénzügyi műveltség szintjét a 15 éves diákok körében. Magyarország ekkor vett részt először a felmérésben.

A vizsgálat azt értékeli, hogy a 20 résztvevő ország diákjai milyen mértékben rendelkeznek azokkal az iskola keretein belül és kívül is elsajátítható készségekkel, amelyek szükségesek a sikeres pénzügyi döntéseik meghozatalához.

A magyar diákok 492 pontos átlagteljesítménye nem különbözik jelentősen a résztvevő 14 OECD-ország átlagától, az összes átlagánál viszont 17 ponttal magasabb. A mérés eredménye alapján a magyar diákok 81,7 százaléka rendelkezik a társadalmi szempontból elvárható minimális vagy annál magasabb szintű készségekkel a pénzügyi műveltség területén.

Az önállóbb gyerekek jobb döntést hoznak
Kiderült az is, hogy a magyar diákok a résztvevő országok átlagát meghaladó mértékben találkoztak egyes pénzügyi fogalmakkal a tanórákon: például a bankkártyáról, a vállalkozó fogalmáról és a munkabérről 10-ből 9 diák tanult, és kétharmaduk említette, hogy az iskolában foglalkoztak a pénz szerepével, illetve más, a tudatos fogyasztói magatartáshoz elengedhetetlen témakörökkel.

Azok a fiatalok, akik otthon, a szülőktől nagyobb önállóságot kaptak saját pénzügyi döntéseikben, jobban teljesítettek a pénzügyi műveltséget mérő teszten. Ez utóbbi a magyar diákok esetében markáns, 46 pontos különbséget jelentett.

Az OECD ajánlásai a lehető legfiatalabb kortól kezdett és egész életen át tartó tanulást javasolnak, előnyben részesítve a hosszú távú, jól felépített megközelítést az egyszeri beavatkozásokkal szemben.