
Sárkányölő Szent György a keresztény világ egyik legismertebb katonaszentje. Legendája évezredeken át inspirálta a művészetet. A hős képe azonban nem csupán vallási szimbólum, hanem egyben a bátorság, az erő és a tisztesség megtestesítője is. Sőt, a néphagyomány szerint az április 24-én tartott ünnepe a tavasz igazi kezdete. Szent György alakja a világ különböző pénzein is megjelent. Magyarországon azonban nem terjedt el, csupán egy rövid időszakban készített, ritka és különleges tárgycsoporton látható.
A legenda
Szent György eredetileg egy fiatal római katona volt, aki Diocletianus császár hadseregében szolgált. Mint bátor katona, fényes karriert futott be a seregben, mikor azonban a keresztények ellen kellett volna harcolnia, lemondott tisztségeiről. Keresztény hite miatt ő is az üldözöttek közé került. Börtönbe vetették, és kínzással próbálták eltántorítani a keresztyénségtől. Ő azonban mindezek után sem tört meg, míg végül Kr. u. 303-ban kivégezték. 424-ben avatták szentté, kultusza ettől kezdve indult európai hódító útjára. A kínzásairól sokféle legenda terjedt el, többek között, hogy hatvan szeget ütöttek a koponyájába, és hogy közben háromszor meghalt és feltámadt. Kultuszának erejét jól mutatja, hogy már ekkortól, a kereszténység korai évszázadaiban emeltek neki templomokat.
Szent György legendája a középkorban a (gonoszt megtestesítő) sárkányt legyőző ifjú alakjában vált ismertté. A mai napig is leggyakrabban páncélban, lovon ábrázolják, ahogyan egy hosszú dárdával vagy karddal a lova lábai alatt leszúrja a sárkányt. A sárkány legyőzése nem csupán a fizikai, hanem a szellemi küzdelem diadalát is jelenti, amely ma is inspirálja az embereket a hősies és tisztességes cselekedetekre. Így a legenda szimbólumait tekintve arról szól, hogy a jó, az igazság, a tisztaság és a bátorság győzedelmeskedik a rossz felett.
Szent György a pénzeken
Az angol pénz- és emlékérmék egyik leggyakoribb ábrázolása Szent György alakja. A sárkányölő szent az angol nemzeti identitás egyik központi figurája, az ország védőszentje, ezért is gyakori eleme az éremképeknek. Az ábrázolás először VIII. Henrik ideje alatt jelent meg az angol pénzeken, majd a 19. század közepén lett ismét népszerű.

Szent Györgyöt több ország, illetve város is saját védőszentjének tekinti, Nagy-Britannia mellett többek között Görögország és Grúzia, valamint Barcelona, Ferrara, Ljubljana, Genova és Moszkva is. Ezért is lehet, hogy a 18. század során a Sárkányölő alakja az orosz pénzeken is megjelent.
A körmöcbányai Szent György érmék
Bár mint láthattuk sárkányölő Szent György alakja gyakori éremképi elem (sőt egyes országok címereiben is megjelenik), Magyarországon nem volt jellemző ábrázolás, a magyar pénzeken egyáltalán nem jelenik meg. Az ábrázolás egyetlen hazai felívelése a 17–18. század fordulóján, a török kiűzésének idején figyelhető meg. A katonák által amulettként hordott Szent György érmekről ekkor úgy tartották, hogy megóvja viselőjét a csatában. Az elgondolás eredete egy francia tisztre vezethető vissza, akinek az életét egy Szent Györgyöt ábrázoló tallér mentette meg, felfogta a mellkasába kapott golyót. A tallér a mansfeldi grófok által veretett darabok közé tartozott, amelyek előlapján a család védőszentjeként tisztelt Szent György képe jelent meg.
A történet a hadszíntéren hamar szárnyra kapott. Ezt követően Szent György képe az oszmánokat Európából kiszorító 17–18. századi háborúkkal úgy kapcsolódott össze, hogy ebben a korban a gonosz (Sátán) mellett a képzőművészetben Oszmán Birodalmat is gyakran ábrázolták sárkány szimbólummal. Így aztán a Sárkányölőt ábrázoló amulettek egyszerre óvták és segítették viselőjüket a harcok során.
A Szent Györgyöt ábrázoló amulettek iránti keresletre a körmöcbányai pénzverő gyorsan reagált, és a 17. század végétől egyre nagyobb számba bocsátott ki ilyen típusú érmeket. Előlapjukon a páncélzatban, általában díszes sisakkal, ifjúként ábrázolt Szent György ugrató lova hátáról szúrja le hosszú dárdával a tekergő sárkányt. Az előlapon megjelenő körirat Szent György védelmező szerepére utal. Az érem hátoldalán Máté evangéliumának egyik jelenete látható, mikor is Krisztus lecsendesítette a tengert. Az ábrázolás a 16. században többször is megjelent pápák által kibocsátott emlékérmeken, hasonló, védelmező jelentéssel.


További híreink
Összes hírIndustry Eagles Awards három kategóriájában is döntős lett a Pénzmúzeum az oktatás területén
A Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás április 13-áig volt megtekinthető volt a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Pénzmúzeum és a Pénzmúzeum Panoráma Terasz május 1-jén a megszokott nyitvatartással várja vendégeit!
Megértésüket köszönjük!
Industry Eagles Awards három kategóriájában is döntős lett a Pénzmúzeum az oktatás területén
A Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás április 13-áig volt megtekinthető volt a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Pénzmúzeum és a Pénzmúzeum Panoráma Terasz május 1-jén a megszokott nyitvatartással várja vendégeit!
Megértésüket köszönjük!