„Hol van igazán biztonságban a pénzem?” – szól az ősrégi kérdés, amelyet az emberek évszázadok óta újra és újra feltesznek. A válasz pedig mindig ugyanaz: aranyban. Tavaly a magyar aranybefektetők – a forint gyengélkedésével együtt – akár 45 százalékos hozamot is elérhettek. Az idei évre várható nyereség még számos tényezőtől függ, de a piac a nemesfém értékének akár további 10-15 százalékos erősödését is elképzelhetőnek tartja.

Senki ne kövesse el azt a hibát, hogy úgy gondolkodjon: „Nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy aranyat vegyek.” Az emberek már évszázadok óta igyekeznek vagyonuk egy részét aranyban fialtatni. A puha nemesfém biztonságos menedék, amely védelmet nyújt a háborús, viharos gazdasági időkben. Jelenleg a geopolitikai feszültségek, például a Közel-Keleten vagy Ukrajnában, szintén erősíthetik az arany keresletét.

2025-ben, ha a globális gazdaság továbbra is ingadozik – például magas infláció, recesszió jelei, gazdasági lassulás –, így az arany kereslete is nőhet.
A szakértők azt tanácsolják, hogy mindenki tartsa likvid vagyonának 5-10 százalékát aranyrudakban, érmékben, függetlenül attól, hogy csak egy „átlagos” megtakarítással rendelkező személy vagy multimilliomos. Néhány országban, például Németországban, Indiában, Oroszországban az arany vásárlása és birtoklása nagyon gyakori módja a vagyon védelmének, megőrzésének.

Hosszú távon stabil menedék
Mint minden más befektetésnél, az arany esetében is számos tényezőt kell figyelembe venni. Így – többek között – a befektetés értékét, módját, időtartamát és a várható nyereséget, a tárolás módját. Továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az aranynak (s nem csak az érmének) két oldala van: hosszú távon menedék-befektetés, rövid távon viszont gyakran változhat a piaci értéke, miután a spekulatív pénzeknek is kedvelt célpontja.

A Bullionbypost.eu nemesfém-befektetésekről szóló összeállítása egyenesen úgy fogalmaz: „Az arany vásárlásának több értelme van, mint bármi másnak. Végső biztosítás a viharos időkre és más befektetésekkel ellentétben mindig értéket képvisel. Az arany értékét nemzetközileg elismerik, értékes luxusnak tekintik. További kényelmi szempont, hogy az aranyrudakat és aranyérméket a magánszemély könnyedén magával viheti, bárhová is megy.”

Jóllehet, éppen a „kézzel fogható” fizikai tárolás a hátránya, illetve veszélye is az arany-vagyonnak. Alapszinten négy biztonsági megoldást ajánlanak a hozzáértők: az elkülönített tárolót, a banki széfet, az otthoni széfet vagy más, sajátos megoldás.

Ilyen formában a befektető döntheti el azt is, hol és mikor szabadítsa fel befektetése értékének egy részét vagy egészét. Több száz nemesfém-kereskedő hajlandó azonnal megvásárolni az aranyat, vagyis a befektető néhány perc alatt hozzájuthat – banki átutalás vagy azonnali készpénzes fizetés formájában – az arany ellenértékéhez.

A tavalyi év jól sikerült és az idei is ígéretes
El lehet mondani, hogy nagyon jól jártak azok, akik 2024-ben aranyba fektettek, akár itthon, akár világszerte. A hazaiaknak, részben a forint gyengülése miatt, 45 százalékot hoztak az aranyban tartott befektetéseik, miután a nemesfém ára unciánként – négy év óta először – 2100 dollár fölé emelkedett. (Dollárban számolva, 2024 során 26 százalékkal nőtt az arany árfolyama.) Az amerikai elnökválasztás pedig – főként a nyugati spekulatív tőke helyezkedése miatt – csak még tovább srófolta az árfolyamot, 2800 dolláros történelmi csúcsra járatva a nemesfém piaci árát.

A Bloombergnek nyilatkozó vagyonkezelési szakértők úgy ítélik meg, hogy a tavalyi felfutás után a 2025-ös esztendő is jelentős felértékelődést hozhat az arany számára. A Wall Street nagyjai szerint idén az aranynak jó esélye van egy további 10-15 százalékos izmosodásra. Amennyiben idén újabb inflációs hullám jön a világon, fél éven belül akár a 3000 dollár/unciányi lélektani határt is elérheti a sárga nemesfém árfolyama, ami jót tenne az ezüstnek és a platinának is.

Az ipar aranyéhsége egyre nagyobb
Alig heverte ki a világ a 2008-as pénzügyi válságot, a Covid19 okozta pandémia következtében az országok ismét példátlan gazdasági bizonytalansággal néztek szembe. A központi bankok erre a fenyegetésre válaszként újra jelentős mennyiségű pénzt nyomtattak, az államadósság sok országban elérte a békeidők rekordjait, új inflációs kockázatot teremtve.

Nem csoda, hogy mindezek után az arany ára 2020 augusztusában a piacokon új történelmi csúcsra emelkedett, és továbbra is magas maradt a befektetői kereslet. A világgazdasági kihívások – a Brexit következményei, az ukrán-orosz háború, a közel-keleti helyzet romlása és az éghajlatváltozás – pedig csak fokozták a helyzetet, míg a sárga nemesfém újra létfontosságú menedékké vált.

A WGC adatai utalnak arra, hogy az arany (és az ezüst) iránti kereslet évről évre növekszik nem csak a befektetések területén, hanem az ipari felhasználásban is. Az előbbi esetben a vagyon megőrzéséről és magasabb hozam elérése érdekében a portfólióik változatossá tételéről van szó. Míg a második esetben egyre több aranyat (és ezüstöt) használnak fel a modern technológiákban, legyen szó okostelefonokról, elektromos autókról vagy napelemekről.

A jegybankok kereslete is hajtja az árfolyamot
Fontos tényező, amellyel még számolni kell, a fizikai arany iránti kereslet. Mivel a világ központi bankjai egy idő óta folyamatosan növelik aranytartalékaikat, és az általános kereslet sok országban magasabb, mint valaha, a szakértők azt jósolják, a sárga nemesfém még jó néhány évig rendkívül értékes árucikk marad.
Az aranybefektetések iránt a közelmúltban különösen Kínában és Indiában nőtt a kereslet. Az európai országok közül Németországban, Svájcban és Franciaországban, valamint a „féltestvér” Törökországban ugyancsak rekord mértékben ugrott meg az arany iránti érdeklődés.

A dollártól távolodó országok az aranyban hisznek
Mondják, ha egy ország háborúra vagy válságos idők túlélésére készül, aranyat kezd felhalmozni. Az eszkalálódó geopolitikai feszültségek, a szankciók és a dollár ellenes törekvések közepette jelenleg egyre nagyobb a központi bankok arany utáni vágya.

Az utóbbi időben, pontosabban 2013 és 2023 között a legnagyobb mennyiségben a kínai és az orosz központi bank növelte az aranykészleteit, mindkét ország igyekszik függetleníteni magát valamilyen módon a dollár hegemóniájától. Az agyonszankcionált Oroszország áll a lista élén, amelynek készletei a 2013-as 1035 tonnáról tíz év alatt 2333-ra ugrottak. Kína tartalékai 1054 tonnáról 2235-re emelkedtek, a bronzérmet pedig Törökország szerezte meg: Ankara 116 tonnáról növelte a tartalékait 540 tonnára. Figyelemre méltó Lengyelország negyedik helye, ahol a központi bank 103-ról 359 tonnára duzzasztotta a tartalékokat. A tízes listán a lengyeleket India, Üzbegisztán, Kazahsztán, Szingapúr, Irak és Thaiföld követi. Az utolsó helyezett „mindössze” 92 tonnával növelte a készleteit.
A magyar 3,1 tonnás aranykészlet, 2018-ig eltörpült még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is. A különbség oka, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy 1990-es döntése értelmében az addigi 62 tonnás aranykészletet rövid idõ alatt szinte teljes egészében értékesítette. Az eladott arany akkori és mostani ára között unciánként 1100 dollár a különbség, vagyis az a készlet most a tripláját érné.

A Magyar Nemzeti Bank egyébként legutóbb tavaly szeptember végén növelte aranykészletét: a korábbi 94,5 tonnányi tartalékát 110 tonnára. Ez Magyarország aranytartaléka, amelyből egy tömb bárki számára megtekinthető, akár meg is emelhető. Elég ellátogatni a budapesti Pénzmúzeumba, amely a Széll Kálmán térre néző impozáns jegybanki épületben – a hajdani Postapalotában – várja az érdeklődőket.