Hol vannak a nők a bankjegyekről? Az újkori pénzeken kizárólag férfiak portréi köszönnek vissza ránk. Nem volt azonban ez mindig így! Március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon a hölgyeket ünnepeljük, így most összeszedtük, hogy a történelem folyamán, milyen pénzeken szerepeltek nőalakok. A végére még az is kiderül, hogy az egyik ma is használt bankjegyen azért szerepel egy nő!

Forgalmi fémpénzek a 14. századtól 1995-ig

A középkorban csak a reneszánsz elterjedésével honosodott meg az uralkodók portréinak ábrázolása a pénzeiken. Így első királynőnk, Nagy Lajos idősebb lánya, Mária (1382–1395) pénzei előlapján a címer kapott helyet. Mátyás királyt is csak a mondában ismerhették fel a pénzein látható portréiról, mivel ténylegesen az érméken nem szerepeltek a király képei. Viszont az ő aranyforintjainak hátlapján került először nőalak, Magyarország védasszonya, a Patrona Hungariae, azaz Szűz Mária a kis Jézussal. Azóta is ez a leggyakrabban előforduló nőalak magyar pénzen. A magyar trónon időrendben a következő – és egyben utolsó – királynő, Mária Terézia (1740–1780). Négyévtizedes uralkodása alatt számos címleten, jellemzően a magasabb értékűeken, de nem az összes típuson, tűnik fel az uralkodónő képmása. Az arany dukátokon álló alakja, míg az ezüst- és rézpénzeken portréja látható.

Mária Terézia, dukát, 1765

Fiatalkori portréján diadémmal, férje, Lotharingiai Ferenc halála (1765) után pedig fátyollal örökítette meg a tervező. Halála után is tovább készítették a kereskedelmi pénzként is használt, de mára csak a gyűjtők számára vert, a pénzverő mesterek nevének kezdőbetűiről SF-tallérokként ismert ezüstérmét.

Mária Terézia, „SF-tallér”, 1780

Bár királyné volt, nem királynő, Erzsébet királyné kétszer is szerepel fémpénzeken. Igaz, ezeket a 2 guldeneseket nem a napi pénzforgalomra szánták, de a címlet és a többi technikai paraméter megegyezik a forgalmi pénzekkel. 1854-ben Ferenc József és Erzsébet házasságkötése szolgáltatta az alkalmat a pénz megjelentetésére. Az előlapon az uralkodópár jobbra néző kettős portréja, a hátlapon a házasságkötési jelenet látható.

2 gulden, 1854

25 évvel később, 1879-ben jelent meg a jubileumi 2 guldenes (forintos). Az előlapon ismét a kettős portré szerepel, míg a hátlapra az antikvitásból merítettek témát: Fortuna istennő ül trónuson, baljában bőségszaruval.

Forgalmi fémpénzen a Patrona Hungariae-n kívül 1948-ig nem szerepelt nő. A pártás leányfejjel díszített 5 filléres hivatalosan 1992-ig volt törvényes fizetőeszköz, de a ’70-es évektől fokozatosan csökkent mennyiségben verték, végül csak a gyűjtői sorok számára készültek. Érdekessége, hogy a portrés ábrázolás jogát a tervező, Berán Lajos özvegyétől vásárolták meg.

Forgalmi fémpénzen még egyszer tűnik fel nőalak: egy szobor ábrázolása, mégpedig a 10 forintosra a Szabadság-szobrot választották. 1971 és 1995 között lehetett fizetni vele.

Papírpénzek
A numizmatikusoknak, gyűjtőknek sok esetben sikerült kideríteni a pénzeinken látható nők kilétét, így név szerint ismerjük az ábrázolt személyeket. Viszont nőt „saját jogon” eddig nem ábrázoltak magyar papírpénzen.
1848-ban az első magyar papírpénzek legmagasabb címletén, a 100 forintoson is szerepelt egy kis medalionban egy női fej.

Már a 19. században felismerték a szakemberek, hogy portrét, különösen a tekintetet hamisítani a legnehezebb. S mivel a papírpénz kibocsátása nem tartozott az uralkodói felségjogok közé, ezért nem ő, hanem modellek portréja tekint vissza ránk a pénzekről. Az Osztrák–Magyar Monarchia közös valutáján, a koronákon több esetben találkozunk szobor-, vagy reliefszerű, klasszicizáló női fejekkel, illetve allegorikus nőalakokban sincs hiány. A századforduló után jelennek meg a karakteres portrék. A modellek között megtaláljuk Rohan hercegnőt, Maria Miesel müncheni modellt, illetve később a magyar kibocsátású államjegyeken Nemes Margit grófnőt.

A pengőkről jól ismertek a palóc lányok és menyecskék, Rudas Valéria, Sipeki Bözsi, Csonka Julianna, illetve a kalotaszentkirályi menyecske, valamint a tervező kollégájának lánya, Bőle Mária. Minden bankjegy egy külön történet. Még a korona államjegyekhez készítette Helbing Ferenc fiatalon elhunyt leányáról azt a portrét, amit az inflációs pengőkön használtak fel a háború végén.

A legmagasabb kinyomtatott, de forgalomba nem hozott címleten is egy hölgy, Lendvay Lúcia székesfehérvári lakos látható. Róla viszont ennél sokkal többet nem lehet tudni.

Ugyanilyen keveset tudunk az utolsó alkalommal magyar bankjegyen megjelenő nőről is. Ő a Pénzjegynyomda berakónője volt, Tőkés Jánosné Várszegi Gizella.

Figyelmes szemlélő a ma forgalomban lévő forint bankjegyeken is talál nőalakot, mégpedig az 500 forintos hátoldalán. Rejtett képként jelenik meg a Patrona Hungariae egy korabeli fémpénz képéről kölcsönözve az ábrázolást. Ezzel visszatértünk a kezdetekhez, hiszen a bankjegyről az első fémpénzen megjelenő nőalak köszön vissza még Mátyás király idejéből.