Ön ezen az oldalon van:10x10

1920-2020

TÍZSZER TÍZ ÉV SZÁMOKBAN

MAGYARORSZÁG ELMÚLT 100 ÉVÉNEK GAZDASÁGTÖRTÉNETE

  • 1920
  • 1930
  • 1940
  • 1950
  • 1960
  • 1970
  • 1980
  • 1990
  • 2000
  • 2010
  • 2020

A Trianoni békediktátum 100. évfordulójának alkalmából, az azóta eltelt 100 év magyar gazdaságtörténetét meséli el a Jegybank 10 rövid animációs kisfilmben, mindegyik egy-egy évtizedet dolgoz fel 2-3 percben. A kisfilmek alapját és hátterét a Magyar Nemzeti Bank: Trianon 100 - Tízszer tíz év számokban című tanulmánykötete adja, amely az elmúlt 100 év legfontosabb gazdaságtörténeti mutatóit elemzi. A könyv ingyenesen elérhető az alábbi linken.

1920

A csonka ország éledő gazdasága

  • 1921
  • 1922
  • 1923
  • 1924
  • 1925
  • 1926
  • 1927
  • 1928
  • 1929

A Trianoni békediktátum feldarabolta Magyarországot. Elvesztettük területünk és népességünk közel kétharmadát. A megcsonkított ország újraszervezése óriási feladat volt: szétszakadtak a nyersanyag lelőhelyek és a feldolgozóipar, megszűnt a védett belső piac, lefoglalták a nemzeti vagyont így eleinte nemzetközi kölcsönt sem kaphattunk, de pár év alatt sikerült egyensúlyba hozni a költségvetést, létrejött az első nemzeti bank és bevezettük a pengőt.

„Az 1920-as évek kiemelkedő gazdasági eredménye, hogy egy soha nem látott sokkból képes volt talpraállítani a gazdaságot.”

1930

Világválság és stabilizáció

  • 1931
  • 1932
  • 1933
  • 1934
  • 1935
  • 1936
  • 1937
  • 1938
  • 1939

A trianoni tragédia után Magyarország alig ocsudott fel, máris egy világválsággal kellett szembenéznie. Az Egyesült Államokból induló dominóhatás az egész világon átsöpörve elérte Magyarországot is. Megtudhatjuk mi az a dominó-hatás, mit jelent az agrárolló és azt is, hogyan lettek Európa szintű vállalataink az évtized végére.

„…az oktatás, az egészségügyi ellátás, a fizetett szabadság, illetve gyermeknevelési pótlék bevezetésével a társadalmi juttatások köre jelentősen bővült.”

1940

Világégés és újjáépítés

  • 1941
  • 1942
  • 1943
  • 1944
  • 1945
  • 1946
  • 1947
  • 1948
  • 1949

A II. világháború alatti hadigazdálkodást, a magyar aranytartalékot szállító Aranyvonat történetét, a jegyrendszert, a hiperinflációt és a háború utáni helyreállítást. Azonban az ígéretes gazdasági fejlődést megtörte a kommunista hatalomátvétel, megkezdődött a piacgazdaság felszámolása.

„A pénz helyett cserekereskedelem alakult ki, a vidéki emberek batyukban hozták az élelmiszert a városokba, és aranyra, ékszerekre, bútorokra cserélték.”

1950

A magángazdaság felszámolása és a forradalom traumája

  • 1951
  • 1952
  • 1953
  • 1954
  • 1955
  • 1956
  • 1957
  • 1958
  • 1959

Az 1950-es években kommunista diktatúra által bevezetett tervgazdálkodást mutatjuk be: a tiltott munkanélküliséget, a terménybeszolgatást, a társ- és ágybérletet, illetve azt, hogy az életszínvonal folyamatos csökkenése hogyan vezetett az 1956-os forradalomhoz, ami végül lépéskényszerbe hozta a kommunista vezetést.

„A teljes államosítás és a kollektivizálás erőltetésének évtizedében az átlagember igényei és életszínvonala nem sokat nyomott a latban.”

1960

A gulyáskommunizmus felépítése

  • 1961
  • 1962
  • 1963
  • 1964
  • 1965
  • 1966
  • 1967
  • 1968
  • 1969

Az 1960-as évekről szóló részben a gulyáskommunizmust foglaltuk össze pár percben. A kommunista vezetés a társadalmi béke érdekében lazításokkal kísérletezett, ugyanakkor ennek óriási gazdasági ára volt. Megtudhatjuk, hogyan jelentek meg a nyugati divatmárkák modelljei a magyar kirakatokban és azt is, hogyan került minden háztartásba fridzsider. A rugalmasabb tervgazdálkodást azonban nem nézte jó szemmel a szovjet vezetés.

„Az 1968. január 1-én bevezetett Új Gazdasági Mechanizmus rugalmasabbá tette a tervgazdálkozást, és beköszöntött a közvetett szabályozók korszaka.”

1970

Olajársokk és eladósodás

  • 1971
  • 1972
  • 1973
  • 1974
  • 1975
  • 1976
  • 1977
  • 1978
  • 1979

Az 1970-es években visszavonták az előző évtized gazdasági reformjait, így a legrosszabbkor ért minket az olajválság. Folytatódott a külföldi devizában történő eladósodás és az 1978-as rekord magas 11%-os államháztartási hiányra azóta sem volt példa. Az évtized végén drasztikus központi áremeléssel és megszorításokkal igyekeztek megfogni a billegő gazdaságot.

„Míg a nyugati országok új energiaforrások után kutattak, leépítették energiaigényes ágazataikat, takarékossági intézkedéseket vezettek be, befagyasztották vagy csökkentették a béreket… A szocialista tagországok nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.”

1980

Elmaradó fordulat és reform

  • 1981
  • 1982
  • 1983
  • 1984
  • 1985
  • 1986
  • 1987
  • 1988
  • 1989

Az 1980-as években a szocialista tervgazdálkodás végnapjait követhetjük végig. Mit jelentett a kapun belüli munkanélküliség? Hogyan próbálta szabályozni az állam a kenyér árát? Mi volt a maszekolás? Hogyan jöttek létre a gazdasági munkaközösségek? És természetesen azt is bemutatjuk, hogy hogyan jutottunk el végül a rendszerváltásig...

„Papíron mindenkinek volt munkája valamelyik vállalatnál, ahol azonban nem volt annyi feladat, hogy minden alkalmazottnak munkát tudjanak adni.”

1990

Újra szabadon

  • 1991
  • 1992
  • 1993
  • 1994
  • 1995
  • 1996
  • 1997
  • 1998
  • 1999

Megtudhatjuk, hogy mit jelentett a rendszerváltás utáni sokkterápia. Hogyan zajlott a privatizáció? És milyen hatásai voltak a megszorításoknak? Bár Magyarország végül éllovasként fordult rá a Milleniumra, de az addig vezető út a gazdaságban igen rögös volt.

„A rendszerváltás után közel 1 millió ember veszítette el a munkáját, amellyel kialakult, sőt igen súlyossá vált egy addig Magyarországon alig ismert fogalom, a munkanélküliség.”

2000

Éllovasból sereghajtó

  • 2001
  • 2002
  • 2003
  • 2004
  • 2005
  • 2006
  • 2007
  • 2008
  • 2009

Az évtized legelején még erős gazdasági növekedés jellemezte a gazdaságot, a munkahelyek száma emelkedett és az államadósság is csökkent. Azonban az egyensúly megbomlott, az Európai Uniós csatlakozás után sem sikerült az államadósságot és a költségvetési hiányt kordában tartani és a komoly kockázatot hordozó devizahitelek miatt a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság felkészületlenül érte Magyarországot.

„…miközben kevesen dolgoztak, a munkát magas adók terhelték és a szociális politika rossz szerkezete sem a munkavállalást ösztönözte.”

2010

Az egyensúly és növekedés korszaka

  • 2011
  • 2012
  • 2013
  • 2014
  • 2015
  • 2016
  • 2017
  • 2018
  • 2019

A sorozat záró epizódjából megtudhatjuk, hogyan sikerült Magyarországnak leküzdenie az örökölt és egymásra épülő válságokat. A kötségvetési egyensúly megteremtése, a munkavállalást ösztönző adórendszer bevezetése, a kamatcsökkentések, a devizahitelek forintosítása, az állampapírokba fektetett lakossági megtakarítások növekedése, a vállalkozásbarát hitelezés, valamint a külföldön tárolt aranytartalék hazahozatala is közrejátszott abban, hogy hazánk megkezdhesse felzárkózását a fejlett gazdaságú országokhoz.

„A 2010-es évek a költségvetési, a növekedési és a monetáris fordulatnak köszönhetően az elmúlt 100 év gazdaságtörténetének legsikeresebb évtizedévé vált.”

Könyv letöltése

A Trianoni békediktátum 100. évfordulójának egész évet felölelő programsorozatához kapcsolódóan mutatta be a Magyar Nemzeti Bank a "Trianon 100 – Tízszer tíz év számokban – Az elmúlt 100 év gazdaságtörténete" c. kötetét.

A Virág Barnabás alelnök által vezetett szerzőgárda alapos, tanulságos kötete valódi kulcs Magyarország Trianon utáni működésének megértéséhez, hiszen a kiadvány célja, hogy egy rövid gazdaságtörténeti utazáson keresztül bemutassa a magyar gazdaság elmúlt 100 évének sorsfordító pillanatait. A könyv 10 fejezete egy-egy évtizedet mutat be: a makrogazdasági adatsorokat és grafikonokat rövid keretes írások teszik színesebbé és közérthetőbbé. A múltbeli tapasztalatok ismerete, kiegészülve korunk innovációival, a legnehezebb pillanatokban is használható iránytűt jelentenek; helyesen alkalmazva a kötet tanulságait folytathatjuk azt a felzárkózási folyamatot, melyre még nem volt példa gazdaságtörténetünkben. A kötet a elérhető digitális formában magyarul, illetve angolul is.

Pénzmúzeum

Magyar Nemzeti Bank

Pénzmúzeumért és Látogatóközpontért felelős osztály

Eiffel Palace Irodaház

1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

+3614282600

penzmuzeum@mnb.hu